Vasútállomás

 

A 19. század elején a technikai újítások új korszakot hirdettek. Úttörő jelentőségű volt a gőzgép feltalálása, amely lehetővé tette a vasúti és gőzhajós mobilitást, és a közlekedési hálózat bővülését is eredményezte. A felsőbb osztályok számára kialakult a szórakozás céljából szervezett szabadidős utazás, amelyhez a francia Louis Vuitton kifejlesztette a hozzá illő kabin- és ruhásszekrény bőröndöket.

Az európai uralkodó dinasztiák számára pompás személyszállító vonatokat hoztak létre, és 1873-tól Erzsébet császárné is rendelkezett a vasúti utazásaihoz egy szalonból és egy hálókocsiból álló, elektromos világítással, gőzfűtéssel és toilettel felszerelt utazókocsigarnitúrával.

A szalonkocsi belső terének újraépített másolata a bécsi Hofburgban, a Sisi Múzeumban látható.

Az 1873/1874-ben épített szalon és hálókocsi a Műszaki Múzeumban (Technisches Museum) található.

1833-ban a londoni Lloyd mintájára megalakult az "Österreichischer Lloyd", Ausztria-Magyarország és a Földközi-tenger legnagyobb hajózási társasága, amelynek gőzhajói Triesztből a Távol-Keletre közlekedtek, hogy összeköttetést létesítsenek az akkor már számos kapcsolattal rendelkező levantei császári és királyi postahivatalokkal, valamint a császári és királyi konzulátusokkal.

1856-ban a trentói Luigi Negrelli megtervezte a Szuezi-csatornát, amelyet 1869-ben von Lesseps fejezett be.

Augsburg

Az újonnan kialakított augsburgi vasúti múzeumban, a "Bahnpark Augsburg"-ban áll az egykori osztrák déli vasútvonal Bécs-Trieszt 415-ös gőzmozdonya Sisi császárné korából. Ezt a történelmileg igen értékes, 1897-es kiállítási tárgyat 2016-ban szállították a Bécs melletti St. Pöltenből Augsburgba.

A "Rundhaus Europa" elnevezésű kulturális és múzeumi projektben számos európai országból származó 29 történelmi mozdony Európa kultúrtörténetének tükre is. Az ausztriai nagykövet mozdony a vasút évszázadát jelképezi. Ez a 415-ös számú gyorsvonati gőzmozdony 1897-ben készült a bécsi székhelyű "Császári-Királyi Déli Vasúttársaság" számára.

A kiállítás még három történelmi gőzmozdonycsarnokot is magában foglal, műhelyhangulattal és egy történelmi kovácsműhellyel.

A császárnét megszemélyesítő Sabine Rossegger 2021.10.10-én látogatta meg az augsburgi vasúti múzeumot ("Bahnpark Augsburg") és a 415-ös történelmi gőzmozdonyt.

Trieszt

Sisi idejében Trieszt volt az Osztrák-Magyar Monarchia legfontosabb kikötője és a Bécsből induló egykori déli vasútvonal végállomása. A jelenlegi állomásépület, a Trieszt Centrale.

1878-ban épült fel és ugyanebben az évben át is adták.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában volt egy másik főpályaudvar, a Trieszt Állami Vasútállomás (Trieste Sant'Andrea) is, amelyet 1906-ban az Osztrák-Magyar Vasúttársaság építtetett. Ebben az időben a Bécsből érkező utasok a trieszti Sant'Andrea állomásra érkeztek, amelyet 1923-ban "Trieszt Campo Marzio"-ra kereszteltek át.

A csodálatos épület ma vasúti múzeumnak, kizárólagosan a vasút világának szentelt Museo di Trieste Campo Marzio-nak ad otthont. Ez az 1906-ban épült állomásépület az Európában ritkaságszámba menő szecessziós stílus egyik építészeti ékköve, és így szintén a kiállítás része.

A vasúti múzeum udvarán mozdonyok, valamint az Osztrák-Magyar Monarchiából származó, és német vagonok állnak, amelyek a háborús károk jóvátételei voltak. Így ezek a vonatok e területek nagyszerű történelmének vetületei is.

június 11. óta ismét működik a Trieszt és Bécs közötti járat. Az Eurocity naponta egyszer közlekedik Triesztbe, ugyanazon az útvonalon, amelyet 1857-ben a "k.u.k. kiváltságos déli vasút" számára Bécs - Graz - Maribor - Ljubljana útvonalon építettek ki. 150 év elteltével ez a vonal újra létezik.

Merano

Amikor Merano a 19. században csatlakozott az európai vasúthálózathoz, a város divatos üdülőhellyé fejlődött. Tágas és építészetileg igényes állomásépület épült, amely 2004 óta műemlékvédelem alatt áll.

A Luigi Negrelli által a bécsi neoklasszicizmus stílusában tervezett állomást 1859-ben nyitották meg. Merano a fürdőház szecessziós dekorációjával és az 1883-ban épült Grand Hotel építészeti stílusával lenyűgöző városképet alkot.

Budapest

Budapest első nagy pályaudvara az 1877-ben átadott Nyugati pályaudvar volt. Az épület technikai bravúrnak számító, ma is csodálatra méltó csarnokáthidaló vasszerkezetét a híres Gustav Eiffel tervezőirodájában álmodták meg. Mivel a császári-királyi pár előszeretettel használta utazásaihoz az állami vasutat, méltó fogadásukat királyi váróterem szolgálta az újonnan épített pályaudvaron. A császári vonat a mai 10-es vágányra futott be, ezért onnan nyílt a magas szintű reprezentációs igényeket kielégítő udvari váróterem bejárata.

A pályaudvar épületének e különleges, historizáló pavilonja három helyiségből állt: a fogadóteremből, a királyi tárgyalóból, amely egyben I. Ferenc József császár és király szalonjaként szolgált, valamint Erzsébet császárné és királyné rokokó stílusú szalonjából, amelyhez veranda és bájos kis kert is csatlakozott.

Az udvari váróterem rejtett ékszerdobozként bújik meg a Nyugati pályaudvar mindennapjainak utasoktól nyüzsgő forgatagában. Csak kivételes alkalmakkor nyitják meg a közönség előtt.

Az állomás épületén a mozdony feltalálóinak, J. Wattnak és G. Stephensonnak szobrai találhatók, amelyeket csodálatos freskók vesznek körül.

Gödöllő

1867-ben nyitották meg az állomásépületet. I. Ferenc József és Sisi az udvari kísérettel rendszeresen vonattal utazott Bécsből Gödöllőre.

A királyi váróterem a Kastély kezelésében volt, és mire a királyi pár megérkezett, az épület bejárata és a vonat közé vörös szőnyeget terítettek.

A Budapestről Gödöllőre vezető összeköttetést "királyi vasúti pályának" nevezik mind a mai napig.

Évente egyszer a császári Sisi-vonat a Nyugati pályaudvarról a régi síneken gördül Gödöllő, a császárné kedvenc magyarországi kastélya felé.

Possenhofen, Starnberg

A possenhofeni vasútállomás építésének kezdeményezője, II. Maximilián király még az állomás megnyitása előtt meghalt. Fia, II. Lajos folytatta az építkezést, és még azt is elérte, hogy a feldafingeni kastély alapfalainak egy részét felhasználják az állomáshoz - ami akkoriban szenzációnak számított.

Sisi császárné főként levelekből értesült az építkezésről. Erzsébet csak 1869 júliusában járt először a gőzvasúttal a possenhofeni állomáson, amikor is szinte a kastély bejáratáig utazhatott.

Mivel azonban az állomásépület idővel nagyon leromlott, a karbantartási munkálatokat nem lehetett halogatni. Egy korabeli terv alapján a királyi várót az adott lehetőségek között eredeti állapotának megfelelően állították helyre.

A történelmi Possenhofen vasútállomás ma az Erzsébet császárné múzeumnak (Kaiserin-Elisabeth-Museum) ad otthont, amely a királyi váróban állandó kiállítással várja a látogatókat.