Görögország

Görögország Sisi számára az antik világba való menekvés színtere volt. A királyné haláláig évente kétszer tartózkodott Korfun, nem csak egészségügyi okokból. Triesztből hajóval utazott a Jón-tengeren lévő kedvenc szigetéig. Az első, amit érkezésekor megpillantott, Heinrich Heine szobra volt, amelyet ő állíttatott a partközeli erdőben, egy oszlopcsarnokban. Így juttatta kifejezésre a német költő iránti nagy csodálatát. 1889 és 1892 között egy pompeji stílusú kastélyt építtetett Korfu szigetén, amely az Ahílió nevet kapta.

Férje, Ferenc József egyetlen egy alkalommal sem követte. Görög mentora, Konstantinos Christomanos, az antik Görögország egyik nagy tisztelője nemcsak a nyelvbe, hanem a görög mitológiába is tökéletesen bevezette. Hazája Sisi „lelkének hazájává” vált. Az ókorért nem csak a nyughatatlan királyné lelkesedett, az általában véve divatosnak számított akkoriban. A klasszikus erények nagymértékben befolyásolták az érett királyné világnézetét. Erzsébet főként Akhilleuszt csodálta, nagy testi erejéért és isteni szépségéért. Ez inspirálta az értékes belső kialakítású, fenséges parkokkal körülvett Ahíliónt is. Különösen figyelemreméltóak többek között a kilenc múzeum szobrai, amelyek a kert mellett, a „Könnyek terasza” („Terrasse der Tränen“) mentén állnak. Innen szemlélhette Sisi szeretett fia, Rudolf síremlékét.